Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Településünkről	Admin	2013.09.13. 00:40
Településünkről   Tovább…      Nevét, a szájhagyomány szerint, (mely hagyományt Orbán Balázs is megemlít ) Úz nevű vezértől kapta. A településsel kapcsolatos legrégibb írásos adat, az 1332 évi pápai tízedjegyzéke ahol Uzun néven szerepel. Későbbi adat az 1567-évi jegyzék, ahol Wzon-nak írva, 68 kapuval szerepel.  Uzon nevét Benkő (*Spec. Trania Sed. Háromszék) Ausonio nevü római prefectustól származtatja, s azt mondja, hogy Uzon helyén ezen prefectus által épített hasonnevű római vár állott, melynek aztán romjaiból épült a Mikes udvar; de ezt bizonyító semmi rom vagy adat nem levén, valószínűbb Kállay( *A Nemes Székely nemz. eredete. 81. lap.) azon állitása, hogy Uzon neve Árpáddal egykorú ily nevű vezértől származik. 1332-ben már önálló egyházközség és a pápai dézmák regestrumában (647-ik lapon) Vzmi, (a 667. és 740-ik lapon) Uzun néven fordul elő (*A 647. lapon ekként: „Stephanus Sac. de Vzmi solv. 7 ban. ant. et 2 parv. ” 667. lapon: „Stephanus Sac. de villa Uzun solv. 1 gros. ” A 740. lapon: „Stephanus Sac. de Uzun solv. 1 verencensem et 4 chulaqueos. ”). Az 1567-ki regestrumban Wzon-nak irva 68 kapuval, mi akkori tekintélyes voltára enged következtetni.  (Orbán Balázs:Székelyföd leírása) Névtörténet 1332 - Uzun 1335 - Uzum 1567 - Wzon 1642 - Úzon 1750 - Ozun 1760 - Ozon 1850 - Ozuna 1854 - Uzon Lakosság 1567 - 68 kapu 1786 - 114 ház, 603 lakos 1850 - 328 ház, 1433 lakos, ebből 1104 magyar nemzetiségű 1873 - 357 ház, 1611 lakos 1881 - 380 ház, 1764 lakos, ebből 1680 magyar anyanyelvű 1910 - 426 ház, 1785 lakos, ebből 1698 magyar anyanyelvű 1920 - 585 ház, 1745 lakos, ebből 1376 magyar nemzetiségű 1930 - 2065 lakos, ebből 1571 magyar nemzetiségű, 1823 magyar anyanyelvű 1944 - 538 ház, 2201 lakos, ebből 2044 magyar nemzetiségű, 2044 magyar anyanyelvű 1966 - 2451 lakos 1992 - 2714 lakos 2002 - 2583 lakos    A XV. század elején a helybeli templomot 11m magas, 250 lépés kiterjedésű erős várfallal veszik körül. A várfalat 1901-be bontották le.  A falu lakói szabad székelyek, akik Brassó közelségének köszönhetoen, korán megismerik és követik a reformáció tanítását.    A 2600 lakossal rendelkező nagyközségnek többször is városi rangot szánt a fennálló hatalom. Közigazgatásilag hozzátartoznak a környékbeli települések: Szentivánlaborfalva, Lisznyó, Lisznyópatak, Sepsimagyarós, Bikfalva és Uzonfüzes. A XIV. században már ismert település volt, 1567-ben pedig 68 kapuval jegyezték be. Különösen a romániai rendszerváltás után, egyrészt a hivatásának tudatában levő RMDSZ-választmány, a magyar egyházak és az ipari, mezőgazdasági egységek jóvoltából és támogatásával gazdag közművelődési élet bontakozott ki.      A turista számára azonban elsősorban a látványos műemlékek a fontosabbak. A főtéren áll a református templom. Ezt régen tojásdad alaprajzú - XV. századi - várfal övezte, amely a századok folyamán sok viszontagságon ment keresztül. Báthori Gábor idejében Géczi András hadai ostromolták, majd Weiss Mihálybrassói bíró csapatai foglalták el. 1704-ben feljegyezték, hogy "14 április - elégett drága, szép és ritka ékességű sz. templomunk s egész falunk". 1706-ban labancok uralják az uzoni várat, ezért a kurucok ostromolják. Késobb "a lakosok részt szerint hazatelepedvén, kezdettek az ecclesia építéséhez". A harangtornyot, mert 1802-ben földrengés sújtotta - 1842-44 között - hagymasisakos, barokk tetővel újraépítették. 1819-ben templomát,ugyancsak a földrengés miatt, részben le kellett bontani. Helyette - tíz év múlva 1829-ben - már új állott. A régi templom maradványait és értékeit, egy eljövendő renoválás hozhatná a felszínre. A várfalakat 1901-ben bontották le. Időközben a virágornamentikás padeloket is átfestették. Azoknak kora, a szakemberek véleménye szerint, a zabolai (1772) és a mátisfalvi (1802) hasonló padmellvéd festmények közé helyezhető. Következő 10 cikk Előző 10 cikk Oldal tetejére