|
Az uzoni református egyházközség rövid története
Az uzoni egyházi gyökereket a XIV.századba kell keresnünk, amikor az 1332-1335-ös pápai tizedjegyzékek szerint önálló plébániatemploma van, papja István (Stephanus sacerdos de Vuzunt) pedig adót fizet a pápának. Uzon lakói ekkor még a római katolikus vallást gyakorolják, azonban a XVI . század második felében-valószínű a brassói Honterus tanainak köszönhetően reformátussá válnak.Első református lelkipásztora Hilibi Nagy László, akit néhány szerző László archidiakónussal azonosít,és aki egyházi főhatóságot is gyakorolt ebben az időben.
Biztos adatok birtokában 1648-tól vagyunk.A legrégebbi jegyzőkönyvet (Annotamenta Ecclesiae Uzoniensis Reformatorum), Sáfár János kezdte el írni,aki 1648-1658 között töltötte be a lelkipásztori tisztséget Uzonban.E jegyzőkönyv utolsó oldalain maradt ránk az uzoni lelkipásztorok és a református iskolában szolgáló tanítómesterek névsora. Báthori Gábor fejedelemsége alatt,1612.szept.13-án a Géczi András által vezetett brassói szászok betörtek Székelyföldre, az uzoni templomkastélyt bevették és iszonyú rablást vittek végbe.,,Uzon Brassó felé csaknem véghelysége a Székelyföldnek.A síkság melyen fekszik sok szerencsétlen napra virradott...Benne az országút mellett nagyszerű templom-várfal pusztul...Sokszor menti meg a lakósságot.Még 1612-ben oly karban állott,hogy Weiss Mihály Brassó főbírálya és a Báthori Gábor ellen felkelt szászok vezére csak ostrommal vala képes bevenni. ”Kovári L.1852.223.p. Ugyanazon év október 16-án ezúttal Michael Weiss királybíró vezetése alatt a brassóiak Uzont újból elfoglalták és az Illyefalvi templomvárba húzódott népet megadásra kényszerítették. Az akkori eseményeket a kortárs Brassói főpap Mark Fuchs krónikája és Nagy Szabó Ferencz Memoriáléja őrízte meg. 1704-ben a kuruc és labanc villongások közepette tűzvész pusztít a faluban, ezúttal a templom is áldozatául esik.1706-ban a Rákoczi-féle felkelés idején Csáki András kurucai elől a brassói német parancsnok katonái a vártemplomban keresnek menedéket, a templomból kihordott padokkal torlaszolják el a bejáratot és magukat étlen-szomjan 48 órán át oltalmazták a kurucok támadásától. 1710 és 1740 között, Lisznyai Intze István lelkipásztorsága idelyén folyamatos sorscsapások érik az uzoni gyülekezetet.1717-ben pestis dúl a faluban és a lakosság fele elpusztul. A krónikás siralmas énekben emlékezik meg erről az eseményről melynek címe:”Trenodia Hungarica Uzonról .” 1738-ban földrengés rázza meg a falut akkora erővel, hogy a harangok is megszólalnak. A földrengés nyomán leomlik a templomtorony, azonban a század közepéig sikerül újraépíteni a lelkes adományozók révén. A Mária Terézia féle székely határorszervezet létrehozása idején 1764-ben a sepsiszéki falvakat Uzonban eskették fel a Habsburg ház iránti hűségre. 1802-es földrengés nagyon megrongálta a templomot és a tornyot. Részben mind a kettőt le kellett bontani. A ma is látható templom 1829-re készült el, a jelenlegi torony(38 m magas) 1842-44 között épült, hagymasisakos barokk tető fedi.Az 1848-49-es magyar szabadságharc helyi eseményei idején Uzonban volt az első komoly osztrákellenes megmozdulás, az akkori lelkipásztor Sükösd Sámuel (1848-1849) mártír-halált halt a tömösi-vámnál,akinek emlékét,valamint a többi uzoni szabadságharcosét az 1991-ben elhelyezet márványtábla őrzi a templom falán. A feljegyzések szerint a betörő orosz katonák ebben az évben a falut felégették, és mindenéből kirabolták.
1857 emlékezetes év marad az egyházközség történetében, hiszen Tatrangi Sándor és neje Benke Juliánna 12.000 (más források szerint 10 000) forintos(cs.k.ezüst huszasokban) végrendeletet hagyományozott az egyházközségre,új tanítói állás létrehozása, valamint új iskolaépület építése céljából. Ettől az évtől kezdve az egyház története még szorosabban egybefonódik az iskola történetével, az uzoni gyülekezet derekas munkát vállalva a népoktatás ügyében. Az iskolaalapító Tatrangi Sándor (1797-1875) síremléke a helybeli református temetőkertben van. 1880.január 10-én hivatalosan megalakul az “Uzoni Dalárda”. Az első világháború alatt az egyházközség pénzel segíti a fronton megsebesült katonák lelkigondozásának munkáját. Azonban Uzon sem mentesül a világháború pusztításaitól, így 1916-ban a román katonáknak a falun való átvonulása nyomán elpusztult a templom orgonája, amelyet csak nehéz áldozatok során sikerült újraépíttetni az 1925-ös évben. Az első-valamint a második világháboruban elesett uzoni katonák emlékét a parkban elhelyezett emlékmű őrzi.
Az 1920 június 4-én a Versailles-i Trianon kastélyban megkötött békediktátum (szerződés),amikor Erdélyt Romániához csatolták, rányomta bélyegét a XX. század egyházi életére is. Ekkor kezdődik el az egyházi ingatlanok kisajátítása (erdő,szántóföldek,kaszálók),valamint a református iskola működésének megnehezítése . 1948-ban államosítják a Református Tatrangi Népiskola épületét,a volt kántortanítói lakást,a Tótné-féle tanítói lakást,szántóföldeket,az erdőt . Ugyanebben az időben az egyházközség jeles eseményekkel is büszkélkedhetett, hiszen 1928. jan. 15-én alakult meg az Uzoni Református Nőszövetség. 1940-ben újabb földrengés rázta meg a templomot,amely során a templom épülete annyira megrongálodott, hogy nem tudtak istentiszteletet tartani benne.Állami segítséggel 1942-ben javították ki.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…